(+36) 88 424 483

   8200 Veszprém, Egyetem utca 10. I. épület 9. emelet

  

Kutatás

A Szenzorhálózatok kutatólabor kutatási irányai részben elméleti (alap-) kutatásokat, részben alkalmazott kutatásokat tartalmaznak. Az alapkutatási témák meghatározó témakörei a szenzorhálózatos mérések, lokalizáció, szinkronizáció és energiahatékony működés problémái köré csoportosulnak, míg az alkalmazott kutatások – az alapkutatások eredményeire támaszkodva – az aktuális projektek által támasztott igényeket elégítik ki.

Kutatási eredmények

Lokalizáció szenzorhálózatok segítségével:

  • Új távolságmérés alapú pozícionáló algoritmusokat dolgoztak ki nagyszámú, de szerény pontosság igényű mérés alapján. A javasolt közel optimális becslési módszer képes tolerálni a szenzorok zaj-jellegű hibái mellett akár nagyszámú hibás mérési eredmény jelenlétét is, amelyek a távolságmérés jellegéből (pl. visszaverődések, visszhangok) valós körülmények között természetszerűen adódnak.
  • A hagyományos távolságmérési eljárások a becslőt általában valamilyen jel ismert terjedési sebessége vezetik vissza (hang, vagy elektromágneses hullám). A laboratóriumban egy alternatív módszer, a rádióinterferencia segítségével új pozícióbecslési, illetve követési eljárásokat dolgoztak ki.

Szenzorhálózatok alkalmazáscentrikus szinkronizációja:

  • A jelenlegi általános célú szinkronizációs algoritmusok sok esetben nehezen alkalmazhatók speciális alkalmazási feltételek mellett, illetve feleslegesen nagy terhelést jelenthetnek a hálózat számára, különösen alacsony energiafelhasználású rendszerekben. Ezért speciális alkalmazáscentrikus szinkronizációs algoritmusokat dolgoztak ki, melyek kis terhelést jelentenek a hálózat számára
  • A kifejlesztett algoritmusok tulajdonságait elméleti módszerek segítségével elemezték és analizálták, így az algoritmusok alkalmazási környezetben való felhasználásakor azok konvergencia- és performanciatulajdonságai garantálhatók.

Hatékony mérési eljárások elosztott mérőrendszerekben:

  • A szenzorhálózatok által nyújtott masszívan elosztott mérési lehetőségek, illetve az szenzorhálózati eszközök által támasztott követelmények (alacsony mérési pontosság, erősen korlátos számítási kapacitás, korlátos kommunikációs lehetőségek) új típusú mérési eljárások kidolgozását teszik lehetővé, illetve követelik meg. A laboratóriumban a „hagyományos" mérési feladatokon túl a speciális megrendelői igények alapján több speciális mérési eljárás kidolgozására került sor a következő szenzorok felhasználásával:
    • akusztikus szenzorok (detektálás, követés, osztályozás)
    • rezgésérzékelők (detektálás, sebességbecslés)
    • mágneses érzékelők (detektálás, osztályozás)

Szenzorhálózatok energiahatékony működtetése:

  • Valós ipari és mezőgazdasági felhasználások során kritikus a hálózat élettartama, amit a rendelkezésre álló véges energiaforrásokból (tipikusan elemek, akkumulátorok) kell biztosítani. Ezért a kis kitöltésű működés elengedhetetlen feltétele az ilyen hálózatoknak (ilyenkor a szenzorok az idő legnagyobb részét kis energiafelhasználású „alvó" állapotban töltik és csak rövid időszakokra ébrednek fel, amikor is a mérési, kommunikációs, számítási és beavatkozási feladatokat elvégzik. A laboratóriumban valós alkalmazási feladatokra fejlesztettek ki extrém alacsony (<0.1%) kitöltési tényezőt lehetővé tevő middleware szolgáltatásokat.
  • A laboratórium munkatársai ipari és mezőgazdasági célokra magas energiahatékonysági igényeket kielégítő alkalmazásokat fejlesztettek ki.

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása
Dr. Simon Gyula a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte villamosmérnöki oklevelét 1991-ben, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett (Summa Cum Laude minősítéssel) 1998-ban. Dolgozott a BME Méréstechika és Információs Rendszerek Tanszékén és a Vanderbilt Egyetem ISIS (Institute for Software Integrated Systems) intézetében. 2005 óta a Pannon Egyetem Rendszer- és Számítástudományi Tanszékén dolgozik egyetemi docensként. Tudományos pályafutása alatt számos szenzorhálózatokkal és lokalizációval kapcsolatos hazai és nemzetközi projektben vett részt kutatóként, illetve projektvezetőként, publikációira több mint 1000 független nemzetközi hivatkozás érkezett.